A tanulás szó hallatán egyesek szeme felcsillan, mások gyomra összeszorul. Míg napjainkban gyakran az iskolával azonosítjuk, a tanulás valójában jóval régebbi és mélyebb folyamat – egy olyan velünk született képesség, amely a születésünktől kezdve formálja az életünket 

Ma, amikor a tanulásról beszélünk, legtöbben az intézményes oktatásra gondolunk, amely a modern kor vívmánya. Az őskorban a tudás átadása még szájhagyomány útján, utánzással és közös tevékenységek során történt. Az ősember megtanította fiának a vadászatot vagy a tűzcsiholást, a kézműves mesterek pedig inasaiknak adták át a szakma fortélyait. Míg a múlt században a tehetősebbek kiváltsága volt az intézményi keretek között történő tanulás, mára kötelező minden gyermek számára. Ez sokuk számára kihívás, hiszen a tanulás iránti belső kíváncsiság nem mindig harmónikusan kapcsolódik az iskolai keretrendszerek külső elvárásaihoz.

A tanulás, mint velünk született képesség

A tanulás nem az iskola kapujában kezdődik, hanem egy velünk született képesség.. A tanulás definíciója sokrétű lehet, de lényege, hogy a külső és belső ingerekre adott reakcióink által új ismereteket és készségeket sajátítunk el. A magzat már az anyaméhben reagál a hangokra, a zenére, az édesanyja érzelmeire. A világra jövetel után pedig tapasztalással, utánzással, felfedezéssel gyarapítjuk ismereteinket. Minden tapasztalat tanulás is egyben Sokszor észre sem vesszük, hogy tanulunk: amikor a kisgyerek gyakorolja bekötni a cipőjét, vagy a nagypapától ellesi a horgászás fortélyait, ugyanúgy tanul, mint amikor betűket igyekszik formálni a füzetében.

Különböző tanulási típusok

Mindenki másképp tanul, hiszen nem vagyunk egyformák:

A tanulási stílusok közül a leggyakoribbak:

• Auditív tanulók – hallás útján jegyzik meg legjobban az információkat.
• Vizuális tanulók – képek, ábrák, szövegek segítik az emlékezést.
• Kinesztetikus tanulók – mozgással, tapasztalati úton tanulnak.
• Tapintásos tanulók – kézzel végzett tevékenységek közben rögzítik az ismereteket.

A tanulás sikerességét a genetikai adottságok, a szocializáció és a hozott tapasztalatok is meghatározzák. Ebből is látható, hogy nincs két egyforma tanulási út, és nincs két teljesen azonos fejlődési ütem sem.

Tanulási nehézségek és felismerésük

Nem mindenki ugyanazzal a tempóval sajátítja el a készségeket. Előfordul, hogy egy gyermek részképességei lassabban érnek. Egyes gyerekeknél már az óvodában kiderül, hogy lassabban haladnak bizonyos területeken mások pedig már 7 éves korukban készen állnak az iskolai megmérettetésre. Ez teljesen természetes, hiszen az iskolába kerülő kisdiákok körében akár 2-3 évnyi természetes fejlettségbeli eltérés is mutatkozhat.

Az intézményi elvárásokhoz képest megfogalmazható elmaradások korai felismerése és a célzott támogatás kulcsfontosságú, hiszen így elkerülhetők az olyan későbbi kudarcok mint a:

• Tanulási zavarok (pl. diszlexia, diszkalkulia)
• Tanulási akadályozottság (külső körülmények miatti elmaradás)
• Tanulási nehézségek (átmeneti vagy kisebb fokú lemaradás)

A tanulási nehézségek skálája széles – a tanuláshoz szükséges motóriumvezérelt részképességek elmaradt fejlődésétől kezdve, a betűk felcserélésén át a számolási gondokig és azokon túl. A korai jelzések felismerése viszont segíthet megelőzni a későbbi kudarcokat.

Miért nélkülözhetetlen a tanulás?

A tanulás nem az osztályzatok, a vizsgák vagy a diplomák miatt fontos. Nélküle nem tudnánk eligazodni a világban, fejlődni, kapcsolatokat építeni és alkalmazkodni változó körülményeinkhez. Ugyanakkor a tanulás örömet és kiteljesedést ad: elsajátítani egy új nyelvet, zenélni, sportolni, főzni megtanulni nemcsak a tudásunkat gazdagítja, hanem a lelkünket is.

A tanulásnak tehát sokrétű és alapvető hatása van életünk minden területén:

• Túlélés: megismerjük a veszélyeket (pl. tűz, forgalom).
• Boldogulás: új készségek megszerzésével könnyebben alkalmazkodunk a változó környezethez.
• Önmegvalósítás: tudásunk bővítése által közelebb kerülünk céljainkhoz és álmainkhoz.
• Lelki gazdagodás: új ismeretekkel kreatívabbá és kiegyensúlyozottabbá válunk.

Élethosszig tartó tanulás

A tanulás nem ér véget az iskolai tanulmányok befejezésével . A tanulás része a mindennapjainknak, hiszen sokszor egy-egy szituációban egyszer csak megállaptjuk: "De jó! Ezt már tudom!" Ez a felismerés pedig talán a legjobb érzés, amit a tanulás adhat számunkra. A tudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már tudjuk, hogy az agy neuroplaszticitásának- újraszerveződési képességének köszönhetően még idősebb korban is képesek vagyunk új készségeket elsajátítani. Egy nyugdíjas, aki nyelvet tanul vagy festeni kezd, éppúgy élvezheti az új tudás megszerzésének örömét, mint egy kisgyermek élete első nagy felfedezéseit

Amennyiben szeretnél még többet olvasni a témával kapcsolatban, ajánlom figyelmedbe további írásaimat, melyeket a címre kattintva érhetsz el.

Amennyiben úgy érzed, hogy megszólított valamelyik gondolat vagy kérdések merültek fel benned, elérhető vagyok az alábbi módokon.

e-mail: mozgasbanafejlodesed@gmail.hu 

vagy 

vagy